Az egér és Én (I. rész)

Nem gondoltam mikor múlt héten azt írtam a blogba hogy megölöm az egeret, hogy erre valóban sor kerül. Ahhoz hogy megöljünk egy egeret először is el kell kapni. Elkapni egy egeret pedig hasonlóan határos a lehetetlennel mint mondjuk megérteni a kvantummechanikát.
De mégis sikerült. Kis csalás volt a dologban; az egeret ugyanis egy csapdában találtam: a fürdőkádban.
Mikor lefekvés elötti fogmosás céljából berontottam a fürdőszobába fél kettőkor, meglepő látvány fogadott. Rágcsáló pajtásom beszabadult a hatalmas fehérségbe és nem tudott kimászni meredek, síkos falain. Jól beparázott szegény, összevissza ugrált de hiába: nem volt menekvése.
Sátáni tervet koholtam és befutottam a spejzbe szerezni valami bödönt. Rendelkezésemre állt egy üres mézes doboz (műanyag), két kezem (hús és vér), valamint az egér (szemét). Tervem első lépéséhez előkészítve az eseményeket, beletettem a kádba a bödönt és vártam.
Először az egér (nevezzük Brúnónak), kissé óvatosan szemlélte az új tárgyat. Teljes joggal feltételezhette személyemtől a rosszindulatot, hiszen másfél hete az orrom elött mászkált, büdösítette a lakást, és idegesítette a nagymamát.
De miután alaposan szemügyre vette a tárgyat és minden lehetőséget megvizsgált melyet parányi agya képes volt felfogni, úgy döntött hasznos lehet ez a múanyag vacak. "Felugrok erre a szarra, aztán uzsgyi, ki a kádból, bele a meszkalinba mint a NarancsTetvesbe!", gondolta Bruno. Hősünknek azomban nem volt szerencséje: még így sem érte el a kritikus küszöbmagasságot melynél megragadhatta volna a kád peremét. A tényállást gyorsan belátva, Brúnó még közelebbről megvizsgálta a titokzatos bödönt. "Semmilyen veszély nem lehet abból ha kicsit megszaglászom", gondolta. És valóban, az édeskés méz illaton kívül semmi következménye nem volt a kiváncsiságnak. Pedig egy ősi japán mondás szerint aki kiváncsi nem öregszik meg. És valóban, Brúnónak is ez okozta vesztét. A becsvágytól vezérelve hogy odapiszkítson ahol soha egér még nem járt, bemászott a bödönbe. Ekkor egy villámgyors mozdulattal rátekertem a fedőt a bödönre, és kezemben volt Brúnó sorsa. Ezzel az első rész végére értünk. A következő rész címe A Kivégzés!

Neu